Magas vérnyomás könyv áttörve a holtpontot, Líra könyv - az online könyvesbolt

Annette Bopp: A magas vérnyomás csökkentése

Wictor Charon AZ ÚJ EÓN TUDOMÁNYA * * * TÚLvilág könyvek 2. * * *

Az elöl járókat mindig több akadály fékezi, ezért a repülő ék rotációja alakult ki. Az együtt utazó főtömeg rendszeresen utoléri, regenerálja, kicseréli az elől járókat, a célt mutatókat, a célhoz közelebb járó fejlettebbeket.

Ha a felrobbanás helyétől azonos lendülettel eltávolodó, de összetartó irányú pályára kerülő repeszek, anyagdarabok, részecskék lehetőségeit vizsgáljuk, olyan impulzus sorozat lehetőséget kapunk, amely egymás utáni eseményekben hasonló, analóg változásokat kelt. Ha ez, a külső rendszer fékezése, vagy a belső növekedése bekövetkezik, az ekvipotenciális gömb is torzul.

Ilyen a Szaturnusz torzult gyűrűinek, és a fák évgyűrűinek és az ember gömbszerkezettől a nagyobb és teljes szimmetriától eltorzult alakja. Az ekvipotenciális felületek azonban csak akkor tudnak kifelé tágulni, ha a haladásukat nem új a magas vérnyomásból semmi.

milyen kenyér jó a magas vérnyomás esetén

Ha a környezeti térben hasonló analóg rendszerek alakulnak ki, amelyek tágulási iránya a lokális rendszerből kifelé haladókkal ellentétes ezek megállíthatják a határfelületeken kiáramló részecskék áramlását, az adott élettér tágulását. Nagyobb külső erőhatások, nagyobb lendülettömegű idegen részecskék az ekvipotenciális felületeket befelé, a nagyobb belső változások, a koncentrált lendülettömeg vagy a külső tér ellenállásának a csökkenése a határfelületeket kifelé torzíthatja.

Ha a lendületenergiák viszonylag egyenlők, állófrontok, időben és állapotban tartósabban stabilizálódó állóhatárok, a térben állófelületek, az eltérő időpontban indult, születetteltérő fejlettséget elért részecskéket egymástól elválasztó közeghatárok alakulhatnak ki.

A térben kitolt határok védelmére, fenntartására folyamatosan részecskéket, védőket, kell szállítani, amelyek utaztatása a belső térben történik, de ha a nagyobb ellenállású, akadályokhoz, közeghatárhoz érnek e részecskék, a kisebb ellenállás, a haladási lehetőség felé elkanyarodva kikerülhetik a torlódásokat, az előttük lévő, útba eső szerveződéseket, változó mezőket és a kialakult frontokat is. Ha a térben keletkező az áramlási akadályokat észlelő és kikerülő közlekedési hullámok longitudinális, vagy transzverzális hullámokban haladnak, a közlekedés folyamatossága esetén az egy rajban haladó közlekedők hullámai a leszakadóktól elkülönülten követhetik egymást.

  1. == DIA Könyv ==
  2. Anette Bopp - Dr.

Ilyenkor látszólag azonos de nem radiális irányba haladó közlekedési, áramlási hullámok haladhatnak a térben. Ezek a hullámok akár longitudinális egységekben, akár az akadályokat együtt kerülgető transzverzálisegységekben haladnak, amelyek egymáshoz viszonyítva nem sokat változnak, látszólag változatlan hullámokban terjednek.

Barna István A magas vérnyomás hipertónia a világon a leggyakrabban előforduló betegség, a felnőtt lakosság több mint egynegyedét érinti. A vérnyomás rendszeres ellenőrzése azért fontos, mert sokáig teljesen észrevétlen maradhat a magas vérnyomás, és gyakran már csak a szövődmények kialakulása szívbetegség, érelmeszesedés, stroke, szemtünetek, vesebetegség A vérnyomás rendszeres ellenőrzése azért fontos, mert sokáig teljesen észrevétlen maradhat a magas vérnyomás, és gyakran már csak a szövődmények kialakulása szívbetegség, érelmeszesedés, stroke, szemtünetek, vesebetegség hívja fel a figyelmet a bajra.

Ha nem a környezethez viszonyítjuk az azonos irányba közlekedőket, hanem egymáshoz, akkor egymáshoz képest viszonylag álló hullámoknak is tekinthetők, amelyek az azonos irányú haladás alatt egymáshoz képest nem sokat változnak. Magas vérnyomás könyv áttörve a holtpontot az együtt haladó, táguló hullámokat, egymáshoz viszonyítva akár álló hullámoknak, együttfejlődő részecske hullámoknak is tekinthetjük. Ha a mozgással, nyomással, feszültséggel stb.

Ezek az állófelületek az állócsomókhoz hasonlóan olyan viszonylag stabil, egymáshoz képest lassabban és együttváltozó részei a mindenségnek, amelyek az őket létrehozó környezeti térrészekkel együtt változnak.

Az állófelületeken torlódó részecskék erő és lendületegyensúlyba kerülve besűrűsödhetnek, a környezetnél nagyobb sűrűségű, azzal együttváltozó részecskemezőkbe, időfolyamatban és életszerűen változó lényekbe szerveződhetnek. Az ekvipotenciális felületek lényegében az egymáshoz közeli, de eltérő evolúciós fejlettségű részecskemezőket egymástól elszigetelő, ütköző zónáknak, egyformán védett közeghatároknak, államhatároknak tekinthetők.

Ilyen nagyobb változás sűrűségű, de a környezetéhez képest kevésbé változó, látszólag azonos energiaszintű, azonos fejlettségű ekvipotenciális felület a növények látható anyagi része, az emberi bőrrel határolt analóg rétegű területek, és ilyenek a települések, az élőrétegek, a város és államhatárok, a bolygók különböző életszféráit egymástól elválasztó határfelületei.

E felületek, magas vérnyomás könyv áttörve a holtpontot államhatárok, a mezőhatárok hosszú ideig stabil, a helyzetében azonban a rendszeren kívüli dolgokhoz, a környezeti hatások állapotváltozásához képest időben és a térben, tehát az állapotában is változók. Ha az egymás mellett lévő különböző fejlettségű életszférákban nincs nyugalom, e határok egymáshoz képest, vagy más, a rendszeren kívüli határokhoz képest elmozdulhatnak, az állófelületek viszonylag stabil határfelületei az erőviszonyok, a nyomásviszonyok módosulása szerint változhatnak.

Ha egy határfelülettel körbezárt, időben változó térben, élettérben a változás sűrűség a környezethez képest növekszik, ha az adott térben a környezethez viszonyítva több változás, több impulzus történik, ekkor a tér hőmérséklete és ezzel a kiterjedése, a kevésbé változó, kisebb ellennyomást biztosító környezet rovására növekedhet. Viszonylag jól azonosítjuk be a határfelületeket akkor, ha az élettereket védő határőrök által rendszeresen járőrözött, a különböző lokális élőtereket a határai mentén elválasztó, védő határőrpályáknak tekintjük.

Joggal tételezzük fel, hogyha egy élettér határokkal van védve, akkor a határokon kívül más, többnyire eltérő kultúrájú, eltérő fejlettségű analóg szerveződések, hasonló életterek lehetnek.

Mivel a más életterek eltérő fejlettségű lakói is védik a területük, ezért okkal tételezzük fel, hogy a határaik mentőn ők is járőröztetnek határőröket. A viszonylag stabil, a lokális rendszerekhez képest az időben csak kevésbé változó határfelületek, a közös határt legalább kettős lamináris a határral párhuzamos áramlással védett felületeknek tekinthetők. Az ilyen felületek térbeli változása kevésbé látványos, radiális irányban áramló energiában ritkább, amelyen keresztirányú lamináris rétegáramlás, rezgés és hőt termelő rezonancia alakul ki.

Ha egy élettér a közeghatárok mögött stabilitásba, és a környezettel is tartós egyensúlyba került, az élettérben rezisztencia, ellenálló és visszaverő képesség alakul ki az őt redukálni, megszűntetni akaró támadó jellegű hatások ellen. A csillagközi tér egy része ilyen, magasabb és tartósabb szimmetriában változva hőt termel, fenntartja a bolygók, csillagok körüli térrészek, határfelületek stabil gáz állapotát.

Ez a modern hermetikus látomás, amit most első kiadásban vehet kezébe az olvasó, több mint negyven esztendővel ezelőtt született. Kevés beavatottnak volt tudomása róla, s alig néhányan olvashatták. De nemcsak a kézirat létezését fedte homály: születését is titkok övezik.

Ha körbejárunk a Föld görbületi síkján, az életszféránkban kialakult, az eltérő fejlettségű életrétegeket egymástól elválasztó államhatárokkal találkozunk. Hamarosan olyan csomópontokhoz érkezünk, ahol nemcsak két, hanem több eltérő fejlettségű élettér határa ér egybe.

Ha a magasság és a mélység felé kiterjedő három dimenzióval rendelkező életszférákra figyelünk, a madarak és a halak birodalma felé, akkor észlelhetjük, hogy ezek is körkörösen védik az életterük.

Ha az ilyen lények elkülönülését, elszigetelődését segítő, a rezervitóriumokat övező, az élőtereket elválasztó határokra gondolunk, akkor megérthetjük, hogy e határok nemcsak a síkban, hanem a térben is találkoznak egymással, azaz körkörösen, gömbszerűen, ekvipotenciálisan védettek. Természetesen a térbeli kiterjedésű többdimenziós határfelületek is elmozdulnak egymáshoz képest, amelyek határfelületei térbeli rácsot, az eltérő fejlettségű életszférákat egymástól elkülönítő kristályrácsot, közös de a térben és az időben változó feleket egymástól elszigetelő határfelületeket hoznak létre.

A térben és időben elmozduló állófelületek és más változórendszerek körül kialakuló hasonló energiaszintű közeghatárok időben gyorsabban változó ionrácsot, térrácsot alkotnak. Az állófelületek az ionrácsok térbeni közeghatárok. A közel azonos energiaszintű ekvipotenciális felületek között elkötelezett határőrökkel védett hatásegyenlőségi szimmetriafelületek találhatók. Ezek a határfelületek lokalizálják, elválasztják a tér különböző változássűrűségű részeit, az eltérő frekvencián változó élő 9 lényeket egymástól.

A határokon belül lévő a térben, az egymáshoz képest lokalizált közegben, azonos-közeli frekvencián, időben és folyamatban viszonylag együtt változik. A fénysebesség azért a megismert legnagyobb sebesség, mert a jelenlegi átlagos térsűrűség az általunk már mérhető energiaszintű tömegű hatás gazdaságos terjedését ezen a sebességi szinten, életfejlődési gyorsaságra maximálja.

Maradjunk kapcsolatban!

Mint tudjuk, a közegellenállás a sebességgel nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik. Ha bármilyen csekély tömegű, de nem azonos irányba áramló közeget, részecskéket, csillagport, quintesszenciát tartalmaz a tér, ez az áramlásokat fékezi.

Ha nagyon nagy sebességű az áramlás, de a környezeti közeg nem áramló, fékező és ellenirányú részecskéket is tartalmaz, akkor a fékeződés, az exponenciálisan növekvő közegellenállás miatt, a közeg átlagos sűrűségétől, fejlettségétől, a magas vérnyomás könyv áttörve a holtpontot a tömegétől és azonosságától függően maximálhatja a terjedés lehetőségét.

Ez viszont elvben azt is jelenti, hogy ha teljesen üres, vagy azonos irányba rendezett áramló térben történik a nyomáshullám kiterjedése, az áramlás sebességét nem korlátozza semmi a fény sebességére. Hasonló a helyzet az olyan kicsi méretű, és kicsi tömegű, kis tehetetlenségű részecskék esetén, amelyek a csillagtéri nikotinsav a magas vérnyomás ellen lassan változó részecskéi között, és minden más gyorsabban változó részecske rendszeren át, radiális irányban is áthaladhatnak.

E részecskéket csak a hozzájuk hasonló, de eltérő irányba, vagy kisebb sebességgel áramló részecskék gátolják. Az ilyen részecskék áramlási, kiterjedési sebességét kevésbé gátolja a számukra átjárható szabad hézagokkal rendelkező a nagyobb energiaszintű környezeti tér, de az útidő az akadályok kerülgetésével meghosszabbodik, és a fénynél gyorsabb haladás is csak a fényhez közeli radiális egyeneshez közeli irányú statisztikai átlagsebességet eredményez. A tér azonban a kis energiaszintű részecskékkel telített, ezekből túlnyomás és közöttük átlagosan öt számjegy pontosságú izotróp lendületszimmetria van.

A térizotrópia azonban nem teljes és időben változó intenzitású.

A magas vérnyomás csökkentése

Miként a telitett térben lévő anyag a kisebb hőmérsékletű, kisebb változás sűrűségű térrészekben kicsapódik, kristályosodik, és szilárd struktúrákban egymástól elhatárolódva megszilárdul, a nagyobb változássűrűségű magasabb hőmérsékletű térrészekben elfolyósodik, elgázosodik és kevert, amorf, határok nélküli rugalmasabb struktúrákba épül. A magasabb hőmérsékletű, időben gyorsabban változó térbe több részecske is feloldható, több részecske sűríthető azonos térrészbe.

magas vérnyomás kezelésére és táplálkozására

Ez azonban a zsúfoltabb élettérben nagyobb feszültséget, és magasabb hőmérsékletet eredményez. Amikor a nagyobb energiaszintű és időben gyorsabban változó mezőkben a felhalmozódott feszültséget megváltoztató változás, a különbség forradalma kitör, a kis tömegű részecskék egymást követő, utolérő energiahullámai nagyon nagy sebességgel kiáramolhatnak, és a környezeti nyugodtabb tereket is nagyobb változásra gerjeszthetik.

Ha a nyugalomban lévő tér ellenállását a kitörés nugát legjobb hipertónia videó és az izotróp közeget áramlásra készteti, a rendezett irányba áramló részecskéket tartalmazó térben a később induló részecske hullámok sokkal akadálytalanabbul, és a korábbi hullámoknál nagyobb sebességgel haladhatnak. Az azonos irányba nagy sebességgel áramló részecskék utolérése után az előőrs sebességét jelentősen meghaladó gyorsaságú részecskék áramlása már a nem áramló közeggel fékezett, ezért maximum a fénysebességű lehet.

Lásd az Óriási csillagrobbanás volt a cunami másnapján, című anyagot később.

emberek véleménye a magas vérnyomásról

A lendülethullám eleje és vége között a terjedési sebesség a fényénél sokkal nagyobb is lehet. A terjedési sebesség lehetőségét egy rövid ideig nagy térben csak az maximálja, hogy mennyivel a második hullám előtt és milyen sebességgel halad az első hullám, és mennyi idő és tér áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a kezdeti a környezeti és az izotróp közeg ellenállását már meggyengítő, letörő hullámot a később indult részecske hullámfront utolérje.

Ha az energiahullámok kiáramlása folyamatos, a később induló részecskehullámok kezdeti 10 sebességét csak az indulási térben kialakult feszültség időbeli felfutásának az értéke, és a kezdeti sebességet meghatározó felgyorsuló tömeg eszmélési tehetetlensége korlátozza le. Ha az A hullám terjedési sebessége a fényhez közeli tartomány, amely a terjedési térből kisöpri, és azonos cél, irány felé áramlásra kényszeríti a terjedési térben lévő, ellenálló részecskéket, akkor a később keletkezett B hullám az A hullám utoléréséig a fénynél gyorsabb sebességgel is terjedhet.

Ha az A hullám már a fénysebességgel terjed, a B hullám sebessége ennél nagyobb lehet. Ezt igazolták az Internetes Indexes idézetekben hivatkozott tudományos eredmények.

Fontos információk