Hogyan lehet hipertóniát készíteni az elemzések során
REMES PÉTER Ûrélettani kutatási eredmények alkalmazása a szív- és érrendszeri betegségek gyógyításában Az ûrélettani kutatások különleges lehetôséget adnak az egyes életjelenségek, biológiai folyamatok tanulmányozására, a szervek és szervrendszerek mûködésének jobb megértésére, s ezzel hozzájárulnak az orvostudomány fejlôdéséhez. Az ûrkutatás révén a kutatóorvos az életfolyamatokat extrém környezeti feltételek között vizsgálja, ezért új mûszerek és vizsgálómódszerek kidolgozására van szükség.
A kutatás során fokozott biztonsági követelményeknek kell megfelelni, és alkalmazni kell a miniatürizáció és az automatizáció legújabb vívmányait.
A kutatási eredmények összegezôdnek és elôbb vagy utóbb a klinikai orvostudományban is hasznosulnak. Az ûrrepülés nagy kihívás. Mit kell kibírnia az ûrhajósnak?
Életben tartható-e az ûrhajós a rakétaindítás alatt, vagy késôbb az orbitális pályán? Tud-e enni, inni, mozogni a súlytalanságban? Gagarin volt az elsô ember, aki valóságosan is kipróbálta, hogy lehet-e inni a Föld körül keringô ûrhajóban. Kérdés volt: vajon sikerül-e lenyelnie a vizet, a víz a gyomrába kerül-e vagy sem?
Egyáltalán: túlélhetô-e az ûrutazás?
Hipertónia, hogyan kell diagnózist készíteni
A második ûrhajós, Tyitov szenvedett elôször az addig ismeretlen ûrmozgásbetegségben. Munkaképességét elvesztette, és olyan rosszul volt egész ûrutazása alatt, hogy többen megerôsítve látták azt a nézetüket, az ember életképtelen az ûrben, és ezt mesterségesen sem lehet számára lehetôvé tenni.
Az ûrbetegség hasonló a tengeri betegséghez. Hányingerrel és hányással jár, a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus részének fokozott ingerülete miatt émelygés, sápadtság, verejtékezés, gyengeség és általános rossz közérzet lép fel. Az egyensúlyszerv felmondja a szolgálatot, így az ûrhajós térérzékelése zavarttá válik, fejét napig nem tudja forgatni, mert azonnal akár a hányásig fokozódó heves, szédüléses rosszulléte támad.
Az ûrhajósok egy részénél a gyakori hányás folyadék- és sóvesztéssel jár, felborul a szervezet belsô egyensúlya homeosztázisahamarosan elektrolitzavar, emiatt pedig szívritmuszavar is felléphet, és könnyen életveszélyes állapot alakulhat ki.
Ma már ez a jól ismert jelenség egyrészt megelôzhetô, másrészt az ûrben jól gyógyítható.
Mindenesetre, az ûrrepülések kezdetén azonnal központi kérdés volt, hogy milyen a térérzékelés, és az orientáció a mikrogravitációban. Abban az idôben azt sem tudtuk, hogy milyen mennyiségû, és minôségû sugárzások érik az ûrhajóst, mi történik a keringô vérrel a súlytalanságban. Hogyan alkalmazkodik az ûrhajós szervezete a keringô vérmennyiség áthelyezôdéséhez? Mit kell tennie az ûrhajósnak a hosszú ûrrepülés alatt ahhoz, hogy megõrizze életképességét gravitációs térbe visszatérése után is?
Szenved-e maradandó károsodást tartós ûrrepülés alatt az ûrhajós szervezete?
Hipertónia, hogyan kell diagnózist készíteni
Mi okozza a csontritkulást? Milyen fokú izomsorvadás alakul ki a hónapokig, évekig tartó ûrrepülés során? Mennyi idô alatt heveri ki a súlytalanság okozta kedvezôtlen élettani változásokat az ûrhajós szervezete?
Számos megválaszolatlan vagy egyáltalán elôre sem látott kérdésre kellett hirtelen választ adni az ûrrepülések hajnalán. Ehhez vizsgálatok, hogyan lehet hipertóniát készíteni az elemzések során készülékek szükségesek.
Mára ezek a vizsgálati és kezelési elvek, diagnosztikai készülékek már a mindennapi életben is elterjedtek, a mindennapi orvoslás részeivé váltak.
Szinte nincs is az orvostudománynak olyan területe, amelyre ne hatott volna az ûrkutatás. Ma már gyakran a kardiológus sem tudja, hogy az adott vizsgálóeljárást, kezelési alapelvet, vagy diagnosztikai készüléket elôször az ûrkutatásban alkalmazták.
Az ûrélettani kutatásoknak a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében betöltött szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Mivel e korlátozott terjedelmû cikkben nem lehet a teljesség igényével írni a témáról, meg kell elégednünk néhány konkrét példával. Ezek mind azt érzékeltetik, hogyan hasznosulnak az ûrélettani kutatási eredmények a szív- és érrendszeri betegségek mindennapi gyógyításában.
Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében
Fontos kérdésrôl van szó. A hazai halálozási mortalitási és megbetegedési morbiditási adatok kedvezôtlenek, az életkilátások rosszak, és nem javulnak. A miokardiális hipertónia változásai lakosra évi keringési okból bekövetkezett halálozás jut; ebbôl 36 szálalék az agyi erek, 40 százalék a koronáriák szív-koszorúerek és 24 százalék a perifériás erek elváltozásának következménye.
Az érbetegségek oka az esetek százatékában az érelmeszesedés arterioszklerózis A legrosszabb esetben elmeszesedhetnek a betegben a koronáriák, az agyi és végtagi erek, ami rendszeres vizsgálattal nyomon követhetô. A legjobb az lenne, ha az elváltozásokat még a tünetmentes szakban felfedezhetnénk, hiszen amikor klinikai tüneteket észleljük, a szûkület sztenozis már legalább 75 százalékos.
Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében Metaanalízis igazolja a szerek túlélést javító hatását. A PAH továbbra is súlyos, progresszív kórkép alacsony túléléssel, de a három alapvető gyógyszerosztály mindegyike tartogat új szereket a közeljövőre. A számos új készítmény mutatja, hogy jelentős kutatások zajlanak a pulmonális hipertónia területén, s hogy ez a kutatómunka eddig feltáratlan tudományos információkkal és a betegek jobb kezelésével kecsegtet. Karlócai Kristóf Pulmonális hipertóniáról PH akkor beszélhetünk, ha a tüdőartériákban a jobbszív-katéterezéssel mért átlagnyomás 25 Hgmm fölé emelkedik.
Az arterioszklerózis az érlokalizációtól függôen az agyban átmeneti keringészavart, a szívben angina pectorist, a végtagokban idôszakos sántítást idézhet elô. A hirtelen szívmegállás ma is szedi áldozatait.
Ennek oka legtöbbször szív ritmuszavar kamrai fibrilláció vagy kamrai tachykardiaamely elektromos kardioverziót a szívritmus helyreállítása elektromos áramütéssel igényel. Defibrillátorok Az ûrtechnológia tette lehetôvé, hogy olyan kisméretû, bôr alá ültethetô, szövetbarát pacemakerek szívritmuskeltôk és kardioverter defibrillátorok készüljenek, amelyek alkalmazásával emberi életek menthetôk.
A beültetett implantált kardioverter hogyan lehet hipertóniát készíteni az elemzések során ICD technológiai fejlesztésével az eszközök alkalmazási lehetôségei kiszélesedtek. A rosszindulatú kamrai ritmuszavarban szenvedô betegek közül nagyon sokan meghalnak.
- Start Page Hipertónia, hogyan kell diagnózist készíteni Hipertónia, hogyan kell diagnózist készíteni Mi a hipoplazia a jobb vagy bal vertebrális artériákban, hogyan kell kezelni ezt a betegséget?
- Hogyan lehet gyógyítani a magas vérnyomás torna
Hiába szednek gyógyszert a betegek, egy éven belül körülbelül az egyharmaduk meghal, három éven belül pedig százalékuk. A hirtelen szívhalál hátterében az esetek nagy részében rosszindulatú kamrai ritmuszavar áll.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az implantálható kardioverter defibrillátor ezen halálesetek közül sokat képes kivédeni.
A vizsgálatok azt is meggyôzôen igazolták, hogy a súlyos kamrai ritmuszavaroknál a túlélés javítására a defibrillátor beültetése jobb, mint a gyógyszeres kezelés. Ezeket a készülékeket kezdetben csak a hirtelen szívmegállást túlélô betegeknél alkalmazták.