Artériás vér az emberi szívben az. Szív – Wikipédia

artériás vér az emberi szívben az

artériás vér az emberi szívben az

Méretei[ szerkesztés ] A szív nagysága a testtömeggel megközelítőleg arányos. Így a szív tömege átlagos férfiban gramm, nőben valamivel kevesebb. A szív átlagos átmérői: hosszúsága  mm, haránt átmérője  mm, sagittalis átmérője 90 mm, körfogata a pitvar-kamrai határon  mm.

Hogyan jut el a vér testünk minden pontjára? Hárítsd el az akadályokat!

Laennec szerint a szív mérete az egyén öklével azonos, de ez csak nagyon felületes megközelítése a tényleges viszonyoknak.

Felső, tömegesebb része a szívbázis basis cordisalsó, elkeskenyedett vége a szívcsúcs apex cordis.

A szív két funkciót lát el működése közben: 1. A használt, szén-dioxiddal telített vért a tüdő felé pumpálja 2. A friss, oxigénben gazdag vért pedig a szervezet többi része felé pumpálja Mindez a következőképpen történik: A test egyéb részei izmok, bőr, belek, agy stb.

A szív képzeletbeli tengelye a jobb lapocka tövisének közepén és a szívcsúcslökés helyén halad át. Ezek alapján megközelítőleg meghatározható a szív helyzete is.

A szív háti vetülete az ötös és nyolcas háti csigolyákra thoracic vertebrae, Th5-Th8 vetül.

artériás vér az emberi szívben az

Egyes ritka esetekben a szív a jobb oldalon is elhelyezkedhet, ami általában nem jár elváltozásokkal vagy funkciózavarral ezt situs inversusnak nevezik. Jobbról és balról a két tüdőlebeny veszi körül, alul a rekeszizmon diaphragma fekszik.

Hátul a bal pitvar a nyelőcsővel, elülső felszínének kis része és a bal kamra alkotta szívcsúcs a szívburkon keresztül az elülső mellkasfallal érintkezik.

A szív elülső mellkasfalra eső vetületének négy kiemelt pontja van: a szívcsúcs apex cordisa bal 5. A szívburok[ szerkesztés ] A szív a szívburokba pericardiumzsákba van zárva és nagyrészt a tüdő veszi körül.

A pericardium egy savós hártya; két lemezből áll, melyek a szívből eredő artériáknál, illetve a szívbe ömlő vénáknál áthajlanak egymásba.

A szív és a vérkeringés

A tulajdonképpeni zsák, amelyben a szív helyet foglal nem más, mint a fali lemez lamina parietalis pericardiimíg a belső, zsigeri lemez lamina visceralis pericardii a szívhez simul annak legkülső rétegét, az epicardiumot képezve. A két lemez közti teret cavum pericardii néhány cseppnyi, síkosító hatású perikardiális folyadék tölti ki. Halál oka magas vérnyomásban ember szíve, tömege — gramm a zsírszövettel együtt Szív működés közben mágneses rezonancia tomográf Szív működés közben ultrahang felvétel A szív felépítését tekintve egy izmos falú, összetett üregrendszerű tömlő.

Három rétegből áll, kívülről savós hártya, az epicardium veszi körül. Ez alatt némi zsírszövet található subepicardialis zsírelsősorban a szíven futó külső barázdákban, mely extrémen elhízott egyénekben jelentősen megvastagodhat és betörhet az alatta található izomrostok alá is, gyengítve ezzel a szív falát.

A szív és a vérkeringés

A zsír alatt találjuk a középső réteget, a szívizomzatot myocardiumot. Ezt speciális izomszöveta szívizom alkotja. Magában a myocardiumban található rostok lefutása is hármas rétegződést mutat, ez azonban csak a vastagabb izomzatú kamrákra jellemző. A szív legbelső, üregeit borító rétege a szívbelhártya endocardium.

Ez tulajdonképpen az erek belső borításához hasonló, legbelül endothel béleli, ami alatt kötőszövet található. Egészséges felnőttek szíve kb.

A szív üregei[ szerkesztés ] A szív két pitvarból atrium és két kamrából ventriculus áll. A pitvarok szolgálnak a szívbe bejövő vénákból érkező vér fogadására és továbbítására a kamrák felé.

A kamrák funkciója a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba. A pitvarok és a kamrák izomzatát a szív rostos váza anulus fibrosus választja el, míg a két pitvart a köztük levő sövény septum artériás vér az emberi szívben azamely a kamrák között is megtalálható septum interventriculare.

A vérkeringés[ szerkesztés ] A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A hormonok ugyancsak a véren keresztül érik el a célsejtjeiket és szabályozzák azok működését. A vér keringését az érrendszerben a szív pumpafunkciója biztosítja azzal, hogy nyomáskülönbséget generál az artériás rendszer valamint a nagy vénák között. Ez a nyomáskülönbség hajtja a vért. A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával és a tüdőn át ahol megtörténik a gázcsere a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul az aortávala főverőérrel, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák.

A sövény a pitvarok között vékony, a kamrák között izmos. A pitvarok és a kamrák közti szájadékokban vitorlás cuspidalis szívbillentyűk helyezkednek el, amelyek meggátolják a vér visszafele történő áramlását.

Vérkeringés

Ehhez hasonlóan billentyűk vannak a kamrákból kilépő nagyerek eredésénél is, ezek az ún. A szív és a nagyerek, valamint a szív saját erei elölnézetben Jobb pitvar[ szerkesztés ] A jobb pitvar atrium dextrum két különböző részből áll, melyek fejlődéstani eredete eltérő. A hátrébb eső, sima felszínű rész a sinus venarum cavarum, amelybe felülről a vena cava superioralulról a vena cava inferior nyílik. Utóbbitól balra a szív vénás vérét elvezető sinus coronarius ömlik be a jobb pitvarba, melynek nyílásánál egy kisebb billentyű valvula sinus coronarii vagy Thebesius-féle billentyű található.

A vena cava inferior is rendelkezik billentyűvel valvula venae cavae inferioris vagy Eustach-féle billentyű. A másik rész elődomborodik, voltaképpen ez adja a pitvar igazi üregét, valamint a jobb fülcsét auricula dextra. Egyenetlen felszínű, kívülről egy határbarázda sulcus terminalismíg belülről egy izmos beboltosulás crista terminalis választja el a sinus venarum cavarumtól.

A crista terminalisról merőlegesen kis izomnyalábok erednek, ezek a fésűizmok musculi pectinati. A pitvarok közti sövény jobb pitvarba néző felszínén egy hártyaszerű, vékony falú, bemélyedt ovális terület látható fossa ovalis.

artériás vér az emberi szívben az

A magzati élet fejfájás magas vérnyomás elleni gyógyszerekkel itt nyitva van a pitvarokat elválasztó sövény ductus Botalli, Botallo-vezeték — a vér így a jobb pitvarból közvetlenül a balba jut — ám ez a születés után záródik és összenő bővebben: Magzati keringés. Az összenövés gyakran elmarad, ám ennek egészen addig nincs jelentősége, amíg a bal pitvarban nagyobb a nyomás.

A jobb pitvar és a jobb kamra közti szájadékban ostium atrioventriculare dextrum található a háromhegyű, vitorlás jellegű billentyű valva tricuspidalismely megakadályozza a kamrai szisztolé alatt a vér visszaáramlását a pitvarba.

Jobb pitvar és jobb kamra. Szemölcsizmok jelölveínhúrok, vitorlás billentyűk. Jobb kamra[ szerkesztés ] A jobb kamra ventriculus dexter egy vékony falú kb.

Arterias coronarias

A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a háromhegyű vitorlás a tricuspidális billentyű, melynek vitorláit vékony szálak chordae tendinae rögzítik a kamra falához és a sövény és az elülső fal szögletéből eredő egyetlen nagyobb szemölcsizomhoz papilláris izomhoz. A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig trabeculae carneae. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér truncus pulmonalisami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének conus arteriosus A kamra ürege felől nézve tölcsér alakú infundibulum.

artériás vér az emberi szívben az

A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a zsebes típusú tüdőverőéri billentyű valva trunci pulmonalis. Bal pitvar[ szerkesztés ] A bal pitvar és a bal kamra A bal pitvar atrium sinistrum hátul, a truncus pulmonalis mögött foglal helyet, szemből csupán a bal fülcse auricula sinistra látszik belőle. A hátsó felszíne a nyelőcsővel oesphagus érintkezik. Artériás vér az emberi szívben az sima, a jobb oldalán a két jobb tüdővéna venae pulmonales dextraemíg bal oldalán a két bal venae pulmonales sinistrae ömlik bele.

Fontos információk