Posztoperatív hipertónia

Amíg a has nyitva van, te uralod a helyzetet. Ha zárva van, ő ural téged. Moshe Schein kortárs sebész Bevezető gondolatok A műtét után fellépő szövődmény összefüggésben állhat magával az alapbetegséggel, az emiatt történt sebészi beavatkozással, vagy ezeken kívülálló okokkal.

Mindezt elkerülendő az összes releváns tényezőt mérlegelni kell a műtéti indikáció felállításakor, ill.

A szövődmények elhárítására legjobb módszer a megelőzés. Vegyük figyelembe a rizikófaktorokat: próbáljuk rábírni az erős dohányost a cigaretta elhagyására, vagy legalábbis redukálására, javítsuk a tápláltsági állapotot, vagy ellenkezőleg, obesitas esetén tervezett electiv műtét előtt redukciós étrendet javasolunk. Törekedjünk a preoperatív kórházi tartózkodás csökkentésére. A műtét utáni szakban lényeges faktor a thrombosis prophylaxisa, a korai mobilizálás, a folyadék- és elektrolitháztartás egyensúlyban tartása.

Kevésbé a szövődmény, mint inkább annak posztoperatív hipertónia fel nem ismerése és így a terápiás következmények elmaradása a legnagyobb gond. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni az operált beteg műtét utáni szoros ellenőrzését: fizikális vizsgálatok, a hasi fájdalom, a distensio mértéke, a folyadékháztartás kontrollja, légzési paraméterek alakulása, peristaltica, seb állapota, tudat állapota stb.

A hasi státus vizsgálatakor az UH- vizsgálatnak centrális jelentősége van. A műtéti szövődmények túlnyomó többsége az 1—3. A szövődmények idő szerinti felosztásában a következő jellegzetes csoportosítás végezhető: korai posztoperatív 1—3.

A szövődményeket lehet műtéti típusonként posztoperatív hipertónia műtéti területenként is csoportosítani pl.

A műtét utáni szakban vannak sebészi és aneszteziológiai szövődmények, végül a szövődményeket általánosságban természetük és testtájankénti fellépésük szerint is lehet tárgyalni.

A következőkben mi az utóbbi utat választjuk.

A thromboemboliát és a haemostasis zavarait lásd a 8. Sebgyógyulási zavar Haematoma. Egyike a leggyakoribb szövődményeknek: a sebben alvadt vagy friss vért találunk, melynek oka többnyire a pontatlan vérzéscsillapítás.

• OTSZ Online - A peri- és posztoperatív vérnyomáskiugrások kezelése
• Dr. Diag - Hypertonia postoperativ állapotokban
• Tudományos kutatás a magas vérnyomásban
• Aertal hipertónia esetén
• Ричард не верил в рай, - сказала Николь, когда Орел закончил очередное обследование.
• Sebészet | Digitális Tankönyvtár

A thrombosis prophylaxisára adott heparin következtében és coagulopathia esetén létrejöttének fokozott veszélye áll fenn. Műtét utáni erőteljes köhögés vagy jelentős hypertonia szintén hozzájárulhat a vérömleny kialakulásához. Klinikai megjelenés. A sebet először duzzadtnak látjuk, melynek környéke elszíneződik. A beteg a seb területére lokalizált nyomásról, feszülésről panaszkodik. A kisebb haematomák többnyire következmény nélkül resorbeálódnak, ám elősegíthetik a fertőzés kialakulását.

Kiürítésére azért van posztoperatív hipertónia, mert késlelteti a sebgyógyulást, és kiváló táptalajként elősegíti a fertőzést. A seromát legtöbbször punctióval, vagy a seb kis helyen történő megnyitásával üríthetjük ki. Biztosabban megelőzhető de jóval költségesebb fibrinragasztó injiciálása az üregbe, de drenálhatjuk is a sebet nagyobb és visszatérő seroma felléptekor.

A kiürítés után egyébként ajánlatos a recidiva megelőzésére nyomókötést felhelyezni. A műtéti seb szétválása lehet részleges dehiscentia vagy teljes disruptiovonatkozhat annak posztoperatív hipertónia posztoperatív hipertónia akár minden rétegére Platzbauch, burst abdomen.

Utóbbi rendszerint előbb a mélyebb rétegeket érinti, s legvégén válik szét a bőr kivétel a feszülő bőrvarrat. Ha a teljes sebszétválásnál a zsigerek is előesnek, úgy eventeratióról beszélünk. Gyógyulásuk után sokszor alakul ki posztoperatív hernia.

Pollock [4] szerint ugyanakkor ma alig látni sebszétválást, s ha igen, ennek oka maga a sebész. Általános okai között legfontosabbak: diabetes, uraemia, icterus, malignus alapbetegség, a fibrinstabilizációs faktor hiánya, immunsuppressiós és kortikoszteroid-kezelés, adipositas.

Helyi okok közül első helyen áll a 1 nem megfelelő sebészi technika. A műtéti seb ellátásakor leglényegesebb tényező a fascia, ezért különösen ennek gondos varrására kell ügyelni. Döntő a pontos sebészi technika függetlenül attól, hogy egyes vagy tovafutó öltéseket alkalmazunk, bár irodalmi adatok szerint az utóbbi részesítendő előnyben.

Meghatározónak tűnik a behatolás módja is: lényegesen ritkábban látunk sebszétválást harántincisio vagy rácsmetszés posztoperatív hipertónia [2]. Pollock és mások véleménye szerint [4] a sebszétválásért a hiányos sebészi technika felelős.

Varratszakadás: korábban catgutfonalnál fordult elő, ma ezt a hasfalzárásra gyakorlatilag nem használjuk. A csomó posztoperatív hipertónia korrekt technika alkalmazásánál ezzel nem számolhatunk. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a sebész vagy a szövet hibája? Az aponeurosisba helyezett öltés kétszer olyan nehezen szakad ki, ha a széltől számítva 10 mm-re öltünk, mintha csak 5 mm-nyit veszünk fel belőle. Szabályozatlan magas vérnyomás köhögéskor fellépő hirtelen nyomásnövekedés ugyancsak veszélyezteti a varratokat.

További tényező a posztoperatív hasi distensio kialakulásában az ascites, a hasi kompartment szindróma lásd később.

A hasfali sebszétválások csaknem felében sebfertőzés mutatható ki. Ha nincs is nyilvánvaló infekcióra utaló jel, sem egyértelműen más kimutatható ok, a legtöbbször a seb mélyén lappangó, valószínűleg endogen eredetű fertőzésre kell gondolni. A haematoma, a seroma, a drén szintén prediszponáló faktor. Az első hét végén a metszésvonalban hegszövetből adódó posztoperatív hipertónia észlelhető, mely a legjobb bizonyítéka a kielégítő sebgyógyulásnak, míg hiányában esetleg számolni lehet disruptióval.

A sebszétválás általában több egyidejűleg jelen lévő okra vezethető vissza, megelőzésében döntő tényező azonban a sebész precíz munkája! Felléptével az 5—8. A disruptio első jele serosanguinolens sebváladékozás, de minden figyelmeztető jel nélkül is felléphet. Sokszor maguk a betegek számolnak be szakadásszerű érzésről. Terápia: a sebszétválás észlelésekor azonnali ágynyugalmat rendelünk el, esetleges bélelőeséskor steril, nedves ruhát helyezünk a területre.

A műtőben általános érzéstelenítésben az előesett zsigereket isotoniás konyhasós vagy Ringer-laktát oldattal öblítjük és visszahelyezzük a hasüregbe. A hasfalat 1 a végleges ellátás során az előző fonalak eltávolítását követően minden réteget átöltő varratokkal látjuk el 7—1. Az U alakú tehermentesítő öltéseket legkorábban 3 hét múlva távolítjuk el. Az ellátás másik lehetősége 2 laparostoma készítése.

Ennek előnye, hogy megszűnik a fokozott intraabdominalis nyomás, ezzel javul a sebszélek különösen a fascia mikrocirkulációja.

Részleges sebszétválás és egyidejű fertőzés jelenlétekor a szekunder hasfali varratokkal lehetőleg az infekció gyógyulásáig várjunk.

Intenzív terápia, hipertonológia A peri- és posztoperatív vérnyomáskiugrások kezelése

Sebszétválások posztoperatív hipertónia után a posztoperatív sérvek felléptével gyakrabban kell számolni. A tehermentesítő öltések behelyezése: a a varratok a mélyben nem hatolnak a hasüregbe; b az öltések felülnézetből Megelőzés: alapvetően, de veszélyeztetettség esetén különösen nagy gonddal zárjuk a hasfalat, és szükség esetén átöltő varratokkal tehermentesítsük a primer varratsort, ill.

Minthogy gyakran infekció váltja ki a sebszétválást, a seb nyilvánvaló kontaminációja esetén jobb, ha nem zárjuk a bőrt [4]. A sebfájdalom a műtét utáni nap folyamán fokozatosan csökken. Krónikus, a seb vagy a heg valamely részére lokalizálódó fájdalom fonalgennyedésre, idegentest-granulomára vagy posztoperatív sérvre gyanús, ritkábban neuroma felelős a persistáló posztoperatív hipertónia.

Az általában helyi érzéstelenítésben is elvégezhető exploráció dönti el és oldja meg a kérdést. Fonalgennyedéskor a varratot többnyire moszkító fogóval és ollóval kis seben át is jól el lehet távolítani. Ascites jelenlétekor az általa okozott dehiscentia és hasvízfolyás, esetleg sebfertőzés megelőzhető, ha legalább egy hasfali réteget tovafutó fonallal varrunk.

Gyakorlatunkban bevált a hasüreg preventív célzatú drénezése, melyet addig tartunk benn, amíg a sebgyógyulás annyira előrehaladott, hogy az ascites folyásától nem kell tartanunk. Ha viszont már kialakult, akkor vagy feltárjuk a sebet és a defektust zárjuk, vagy pedig colostomiazacskót posztoperatív hipertónia az érintett területre annak reményében, posztoperatív hipertónia a nyílás spontán begyógyul.

Emellett abdominocentesis és diureticumok adása segítheti a konzervatív kezelési kísérletet.

Hypertonia postoperativ állapotokban

Irodalom magas vérnyomás 150–80. Chirurg ; Bende J, Gaál Cs: Laparotomia és hasfalzárás. Medicina Könyvkiadó Rt. Eur J Surg ; Arch Surg ; Légzési szövődmények Műtét utáni változások a légzésben. A külső légzés hatékonyságának előfeltétele 1 a légzési munkával fedezett, jó bordaközi és rekeszi légzéssel kivitelezett ventilatio, 2 a megfelelő perfusio cardialis tevékenység és az előbbi kettő helyes aránya, végül 3 a jó diffúzió.

Műtét után mindhárom de főleg az első két komponensben zavar léphet fel. Míg a tachypnoe alkalmas a CO2 kiszellőztetésére, a posztoperatív hypoxia igen gyakori. Így jön létre a legáltalánosabb műtét posztoperatív hipertónia légzési zavar, vagyis a posztoperatív hypoxiát posztoperatív hipertónia hypocapnia I-es típusú légzési elégtelenség.

Ez az oka annak, hogy a legtöbb beteg műtét után átmeneti időre O2-belélegeztetésre szorul, mely egyrészt az O2-kínálatot növeli, másrészt a hypoxia által kiváltott tachypnoét csökkenti. Fekvő betegen ez az egyensúly megbomlik. Az alvó ember is csak helyzetváltoztatással és időnkénti mély sóhajtásokkal hidalja át az éjszakai pihenést.

A tartós hanyatt fekvő helyzet csak szükségmegoldásnak tekinthető. E helyzetben — főleg idős emberen — véreloszlási zavar, ill. Hacsak lehet, kerülni kell tehát a mozdulatlan, tartós hátfekvést.

A beteget lehetőleg félig ülő helyzetbe kell hozni, s amint lehet, helyzetét változtatni kell oldalfekvésektovábbá fel kell szólítani, hogy mély sóhajtásokkal még az esetleges fájdalom ellenére is szellőztesse a tüdejét, ami az atelectasiák legjobb megelőzője.

Az atelectasia pneumoniába alakulásának leggyakoribb kockázati tényezője az ml-t meghaladó 1 vérvesztés, amit transzfúzióval pótolnak, amely immunsuppressiót, tömeges vér adása esetén pedig ún. Második kockázati tényező az 2 idős kor, amelyben az immunrendszer csökkent működése miatt nagy a fertőzési posztoperatív hipertónia, végül a posztoperatív fertőzések gyakori nosocomialis forrása a fertőzést közvetítő 3 preoperatív inhalációs terápia.

Az aspiratio bekövetkezhet intubatio altatás előtt, közben és az extubatiót követő néhány órás időszakban. Ritkán az éber beteg hányásakor is létrejöhet aspiratio. Az aspiratiót követő tünetegyüttest Mendelson ban írta le Mendelson-szindrómaaminek tünetei és lefolyása a gyomortartalom mennyiségétől, minőségétől és aciditásától függően igen változatos lehet.

Általában a jobb alsó lebenyben jelentkezik, s lefolyása az egyszerű kémiai pneumonitistől kezdve a darabos étel okozta atelectasián és következményes bronchopneumonián át egészen a tüdőtályogig vagy a pneumonitist követő ARDS-ig terjedhet. A manifeszt aspiratión kívül az ún. Utóbbi itinerariumként felfelé vezeti a gyomortartalmat, majd elősegíti annak posztoperatív hipertónia a légutakba.

A nasogastricus szonda tehát nemcsak megelőzni képes a manifeszt aspiratiót, de egyúttal a néma aspiratiót elő is segítheti.

A szonda akkor van jó helyen, ha az a megfelelő mélységben a gyomor alján helyezkedik el, s a rajta át befecskendezett folyadék visszaszívható. A néma aspiratio főleg akkor okozhat elváltozásokat többnyire pneumoniátha a gyomortartalom H2-antagonisták hatására nem savanyú, vagyis elvileg fertőzött. Az aspiratio megelőzése.

Telt gyomor esetén mérlegelni kell, hogy a műtét halasztható-e? Itt nemcsak az utolsó étkezés posztoperatív hipertónia kell figyelembe venni, hanem az étkezéstől a balesetig vagy gyógyszerbevitelig eltelt időt, mert utóbbiak megbénítják a gyomrot, ezáltal a megfelelő hosszúnak látszó idő ellenére megrövidülhet a gyomor kiürülésének lehetőségét biztosító idő.

A nasogastricus szondát csak akkor és addig kell alkalmazni, amíg arra szükség van, ill. Az aspiratio kezelése. Kisebb mennyiségű, darabos elemet nem tartalmazó gyomornedv csupán antibiotikus védelmet kíván. Posztoperatív pneumonia. Régi megfigyelés, hogy az operált beteg pneumoniára hajlamos. Megkülönböztetünk primer és szekunder bakteriális viralistovábbá broncho- és lobaris pneumoniákat.

Okai ma sem teljesen tisztázottak. Ezen okok különböző súllyal, de általában többszörösen lépnek fel.

Legtöbb pneumonia bakteriális leggyakoribbak a psendomonas speciesekamit a Staphylococcus aureus követ. Dohányos, idősebb férfiak előzetesen nem intakt légúti és tüdőállapottal emphysema, krónikus bronchitis, asthma stb. Nyilvánvalóan az októl Lang magas vérnyomásazok minőségi és mennyiségi agresszivitásától, a pneumonia természetétől lobaris, gócos és kiterjedésétől függően a pneumoniák lefolyása és halálozása is változó.

A gyakorlatban szinte jelentéktelen szubklinikus formáktól a halálos pneumoniákig széles paletta tapasztalható. A már meglévő pneumoniában előbb vakon kezdett, majd célzottan tovább vitt antibiotikus kezelés folytatandó. Közben természetesen gondolni kell a 6.

A beteg ne feküdjön a pneumoniás oldalára, mert az a perfusio és ventilatio aránytalanságát s vele együtt a hypoxiát fokozza.

Pleuralis folyadékgyülem. Műtét után az exsudativ pleuritis ritka, és általában nem fogható fel műtéti szövődménynek. Ugyanakkor a hasi műtéteket, főleg a gyulladásos és septicus folyamatokat pancreatitis, peritonitis, rekesz alatti tályog, vese körüli gennyes folyamatok kísérheti pleuralis effusio para- ill.

A cardialis elégtelenséghez — főleg jobb oldalon — transsudatio csatlakozhat. A kisebb folyadékgyülemek csak megfigyelést igényelnek, zömük spontán felszívódik. A nagyobbak — légzést akadályozó voltuk miatt — leszívandók.

Ebből logikusan következik a zavar kezelésének menete. A kiválasztott vizelet kiürülése is fontos.

A tüdőkapillárisokban számos erő tartja, ill.