Keringési mechanizmus hipertóniában
Perifériás keringés Anatómiai ismeretek áttekintése A véredények elágazódó, tágulékony keringési mechanizmus hipertóniában csövek, folyamatosan változó dimenziókkal, nagy- és kisvérkörré szerveződve.
A kamrákból kivezető erek a verőerek artériákmelyek a szövetekhez, ill. A bal kamrából indul az aorta, a jobb kamrából pedig a truncus pulmonalis, amely jobb és bal arteria pulmonalisra oszlik.
A nagyartériák sorozatos oszlások után egyre kisebb átmérőjű artériákban folytatódnak, majd arteriolák osztják szét a vért a kapilláris hálózatba. A prekapilláris arteriolák, a kapillárisok és a posztkapilláris venulák alkotják a mikrocirkulációs rendszert, amelyből a vért az egyre nagyobb átmérőjű vénák gyűjtőerek szállítják vissza a pitvarokba.
Vérnyomás – Wikipédia
Falszerkezetük alapján az artériákat elasztikus, ill. Az érfal belső rétegét endothelium borítja. Az endothelsejtek egymással szorosan kapcsolódnak, rajtuk keresztül anyagkicserélődés nem történik. A funkció szempontjából nagy jelentőségűek az elasztikus rostok, melyek az érfal rugalmasságát biztosítják.
Magyar Hypertonia Társaság On-line
Legnagyobb arányban a nagyerekben találhatóak, ezért soroljuk az aortát, a truncus pulmonalist és a belőle eredő a. Ide tartozik még a truncus brachiocephalicus, az a. A körkörös lefutású simaizomréteg az érlumen szabályozásában játszik aktív szerepet. A disztálisabb artériák muszkuláris típusúak.
3.1. A keringési rendszer alapjai
Az átmérőhöz képest legnagyobb vastagságú simaizomréteggel az arteriolák rendelkeznek. Az endothelsejtek kapcsolata lehet continuus, vagy discontinuus, köztük átmenetet jelentenek a fenesztrált kapillárisok. A kapillárisfal simaizomsejteket nem tartalmaz, így a kapillárisok aktív lumenváltoztatásra nem képesek.
A vénák fala sok rugalmas elemet tartalmaz, emiatt a vénák rendkívül tágulékonyak. A vénák fala is tartalmaz simaizomsejteket, ami az aktív lumenváltoztatás lehetőségét biztosítja. A közepes méretű vénákban, főleg az alsó végtagokon, vénabillentyűket találunk, melyek elősegítik a vér szív felé történő áramlását a gravitáció ellenében azáltal, hogy gátolják a visszafolyást.
A vérnyomás változékonyságának mérése
A perifériás keringés általános jellemzése, hemodinamika Összkeresztmetszet Az erek összkeresztmetszete az artériák területén a legkisebb, az elágazódások ellenére változatlan, egészen az arteriolákig.
Az arteriolák területén az oszlások során az összkeresztmetszet nő, míg a legnagyobb értéket a kapillárisok területén észlejük. A vénák összkeresztmetszete fokozatosan csökken, de még a nagyvénák területén is némileg meghaladja az artériás értékeket.
A véráramlás sebessége az erek összkeresztmetszetével fordított arányban változik.
3.2. A légzőrendszer alapjai
Az artériák területén a szívciklussal szinkron változik a vérnyomás, majd ez a jelenség a az arteriolák területén megszűnik. A tömegmegmaradás értelmében a szűkebb csőszakaszon időegység alatt ugyanannyi folyadék áramlik keresztül, mint a tágabb részen.
Az áramlási sebesség fordítottan arányos a csőkeresztmetszettel. Az összefüggés alapjaiban érvényes az érrendszerre is. Ahogy az elágazódások miatt nő az összkeresztmetszet, az áramlási sebesség csökken, a nagyerekben pedig ismét jelentősen fokozódik. A kapillárisok területén a legkisebb az áramlási sebesség, ami nyilvánvalóan előnyös a kapillárisfalon keresztül lezajló anyagkicserélődés szempontjából. Az áramlás intenzitását befolyásoló tényezők Hosszú, szűk csövek esetében az áramlás intenzitása, a folyadék viszkozitása és a cső sugara közötti összefüggést a Hagen-Poiseuille törvény írja le: 3.
- A vérnyomás változékonyságáról
- A vérnyomás változékonyságáról Szerző: Hypertonia - Dr.
- OTSZ Online - Hogyan segíti a szívműködést a szőlő?
- A magas vérnyomás elleni küzdelem gyógyszerekkel és anélkül
- Élettani alapismeretek | Digitális Tankönyvtár
A nyomás-áramlás összefüggést merev falú, illetve tágulékony csőrendszerben az alábbi ábra mutatja: 3. Az erekben egy kritikusan alacsony nyomás mellett megszűnik az áramlás, annak ellenére, hogy a nyomás nem 0. Az érfal összeesik, az áramlás megszűnik kritikus záródási nyomás. A csőhosszat kétszeresére emelve az időegység alatt átáramló folyadék térfogata táplálkozás magas vérnyomásért videó csökken.
Az eredetivel megegyező csőhossz mellett, de duplájára növelve a cső sugarát, az áramlási intenzitás szorosára fokozódik. A viszkozitás kétszeresére való növelése - az eredeti viszonyok egyéb paramétereinek megtartása mellett - felére csökkenti az áramlási intenzitást.
Az eddig ismertetett törvényszerűségek merev falú csövekben lezajló, stacioner időben nem változólamináris áramlás mellett érvényesek, ún.
Tartalomjegyzék
A lamináris áramlás végtelenül vékony rétegek egymástól független sebességgel történő elmozdulását jelenti, melyet meghatározott sebességprofil jellemez. Keringési mechanizmus hipertóniában sebesség legnagyobb a lumen középső részén axiális áramlása szélek felé egyre csökken. A vörösvértestek a tengelyben, a fehérvérsejtek pedig a perifériás részeken áramlanak.
Turbulens örvénylő áramlás esetén a sebességprofil kaotikus. Egy kritikus sebesség felett az áramlás turbulenssé válik.
- Tananyagfejlesztés - A terhelésélettan - 3. | Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon
- A magas vérnyomás hypertónia korunk egyik fontos népbetegsége.
- Magas cukorszint és magas vérnyomás
Hasonló szituáció alakulhat ki pl. A turbulens áramlás hangjelenséget kelt. A vér viszkozitásának változása is okozhatja a lamináris áramlás turbulenssé válását, ugyanis a turbulencia valószínűsége a viszkozitással fordítottan arányos. Anémiában, felgyorsult keringés mellett az aorta szájadék felett hallgatózva organikus eltérés vitium nélkül is hallhatunk szisztolés zörejt.
A vér viszkozitását döntő módon a hematokrit befolyásolja. A turbulens áramlás azért előnytelen, mert ugyanolyan mértékű áramlás fenntartása nagyobb nyomás mellett lehetséges. A vérkeringéssel szembeni ellenállás Az ellenállást az érátmérő és a vér viszkozitása szabja meg. Az ér sugara negyedik hatványon szerepel, ami mutatja, hogy az átmérő változtatásának lehetősége az ellenállás változtatásának nagyon hatékony módját biztosítja a szervezetben.
Az egymást követő érszakaszok egymással sorosan, az azonos típusú erek pedig egymással párhuzamosan kapcsoltak, de ez vonatkozik a különböző szervek érhálózatára is. A sorba kapcsolt ellenállások az áramlási intenzitás szempontjából az alábbi módon viselkednek: a teljes ellenállás Rt a részellenállások összegéből adódik. Az egyes elemek konduktanciája individuálisan, egymást kiegészítve változhat anélkül, hogy a teljes ellenállásban változás következne be.
Ennek a ténynek a keringő vérmennyiség megoszlásában keringési mechanizmus hipertóniában újraelosztódásában a vérkeringés redistribúciójában van jelentősége. A keringési perctérfogat nyugalomban 5,0 - 5,5 l. Az érpálya össztérfogata ezt sokszorosan felülmúlja.
Az ellentmondást az oldja fel, hogy az egyes szervek vérátáramlása a szükséglethez igazodik. Egy adott szervben nem a teljes kapilláris rendszer perfundált minden időpillanatban, hanem a keringésben résztvevő, nyitott kapillárisok száma a szövetek anyagcsereigényének megfelelően változik. A keringő vérmennyiség redistributiója, újraelosztódása következik be, pl.
Vérnyomás magasvérnyomás
Izommunkában a perctérfogat is fokozódik, tehát a koronária átáramlás is nő. Sem a koronáriák, sem az agyi erek nem vesznek részt a keringési reflexek aktiválódásával járó válaszreakciókban. Az egyes érszakaszok jellegzetességei Az artériás rendszer sajátságai A szívből kiinduló nagyerek aorta, keringési mechanizmus hipertóniában legjellemzőbb sajátsága a tágulékonyság, amely a falukban található rugalmas elemek jelenlétéből következik.
Az elasztikus rugalmas csőként viselkedő érszakaszokban a térfogat-nyomásgörbék jellegzetes lefutásúak, meredekségük a kor előrehaladtával változik, mivel a rugalmas elemek mennyisége csökken. A meredekség csökkenése azt eredményezi, hogy relatíve kis térfogatváltozás is nagy nyomásemelkedést okoz. A kamra szisztolé során a nagyerek kezdeti szakaszába került vérmennyiség pulzustérfogat nem távozik pillanatszerűen, mivel ezt a perifériás ellenállás megakadályozza, hanem térfogat növekedést és következményesen nyomásnövekedést okoz.
A falban lévő rugalmas elemek megfeszülnek, a szív munkája által a keringésbe juttatott energia egy része un. Ez az energia a diasztolé alatt kerül vissza a keringésbe kinetikai energia formájában, ez az energia biztosítja a diasztolé alatti folyamatos véráramlást. A véráramlás sebessége és a pulzushullám terjedési sebessége eltérő.
A véráramlás fenntartója nem a pulzushullám terjedése, hanem a perfúziós nyomás! keringési mechanizmus hipertóniában
A vérnyomás-variabilitás típusai
A pulzushullámok vizsgálatának fontos diagnosztikai jelentősége van. A csontos alap felett futó arteria radialis pulzushullámai tapintással palpatióval vizsgálhatók.
Az alábbi pulzussajátságok pulzuskvalitások állapíthatók meg: A pulzussorozat jellemzői Frekvencia: normál érték: kb. A falukban található simaizomsejtek körkörös rétegekbe szerveződnek.
A vaszkuláris simaizomsejtek a viszcerális simaizomsejtek közé tartoznak.
Navigációs menü
Jellemzőjük a spontán aktivitásra való képesség. A spontán aktivitás alapját az un. Amikor a depolarizáció eléri a feszültségfüggő, L-típusú lassú kalciumcsatornák aktiválódásához szükséges küszöbértéket, akciós potenciál generálódik.
