A hipertónia tercier prevenciója.

  • Magas vérnyomás és annak előfeltételei
  • Akupunktúrás pont magas vérnyomás
  • Kiütés a lábakon magas vérnyomás esetén

Prevenció az egészségügyi alapellátásban Az egészségügyi alapellátás a továbbiakban: alapellátás az egészségügyi ellátórendszer első vonala, ami az egyén, a család és a lakosságcsoport számára elsődleges, folyamatos és személyes ellátást nyújt. Feladata az egyén, a család és a közösség egészséggel-betegséggel kapcsolatos problémainak menedzselése.

Feladatkörei ebből adódóan: preventív feladatok, gyógyító tevékenység, hatósági feladatok és szervezési tevékenység. Az alapellátás preventív tevékenysége a prevenció minden szintjére kiterjed, így jelentősége a betegségek megelőzése területén nem hangsúlyozható eléggé.

A primer prevenció körébe sorolhatók mindazok az alapellátási feladatok, amelyek a betegségek kialakulásának megelőzését szolgálják. A szekunder prevenció végzése az alapellátásban a betegségek kockázati tényezőinek feltárását, a betegségek korai stádiumban történő felismerését, és így az időben történő beavatkozás biztosítását jelenti, azzal a céllal, hogy a betegség súlyosabb formájának kialakulását megakadályozzuk.

Lényege tehát a szűrővizsgálatok végzése és a célzott intervenció bevezetése. A tercier prevenció egy már kialakult betegség esetén mindazon intézkedéseket magában foglalja, amelyekkel a következmények és a szövődmények megelőzhetők, a kialakult károsodások mérsékelhetők; a krónikus betegek komplex kezelése és gondozása az alapellátásban és a betegek otthoni rehabilitációja e tevékenység körébe tartozik.

Az alapellátás a preventív munkája során a prevenció rizikócsoportot és populációt célzó stratégiáját együttesen alkalmazza. A rizikócsoport-stratégia lényege a fokozott kockázatnak kitett egyének és csoportok esetében célzott szűrővizsgálatok végzése és szükség esetén intervenció bevezetése.

Előnye a költséghatékonyság, az érintettek motiváltsága és a tevékenység beilleszthetősége az alapellátás munkájába. Alkalmazása rizikófaktor-identifikációt és szűrővizsgálat végzését igényli.

  1. Kieshet-e a haj a magas vérnyomás miatt
  2. Hogyan kell gyakorolni magas vérnyomás esetén

A populációs stratégia lényege az egész populációt érintő kockázat csökkentése révén az elterjedt betegségek megelőzése, ami az egészséget befolyásoló tényezők vagy az egészségmagatartás megváltoztatásával érhető el. Alkalmazása költségigényes, és bár az egyén számára közvetlenül kevés előnyt kínál, hatásossága a populáció szintjén jelentős. Az alapellátásnak helyzetéből adódóan elsődleges feladata a rizikócsoport-stratégia alkalmazása a mindennapi munkájában, de folyamatos támogatással a populációs stratégia törekvéseinek megvalósulását is hatékonyan segítheti.

A prevenció területei az alapellátásban Az alapellátás preventív feladatai szerteágazók.

a hipertónia tercier prevenciója

A tevékenység főbb területei a következők: primer prevenciós programok megvalósítása; a rizikófaktorok identifikációja és szűrővizsgálatok végzése a kóros állapotok, betegségek korai felismerésére; egészségnevelés és tanácsadás végzése; a rizikótényezőkkel vagy már kialakult idült betegségekkel rendelkezők gondozása; közösségi szintű preventív programok megvalósítása; népegészségügyi jellegű preventív feladatok végzése.

Primer prevenciós programok Az alapellátás keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi, védőnői és iskolaorvosi ellátás számos prevenciós programot valósít meg. Ezek a nő- és anyavédelemnek, az újszülöttek, csecsemők és gyermekek egészségvédelmének prevenciós programjai, a védőoltási program és az életmóddal összefüggő felnőttkori betegségek megelőzését szolgáló primer prevenciós programok. A nő-és anyavédelem területén a védőnői szolgálat és az alapellátási team, szükség szerint együttműködve a szakellátással a családi életre nevelésnek, a fogamzás előtti ellátásnak, a várandós és gyermekágyas anyák ellátásának prevenciós programjait valósítja meg.

Az újszülöttek, csecsemők és gyermekek egészségvédelme prevenciós programjainak működtetése is a háziorvosi vagy házi gyermekorvosi ellátás és a védőnői szolgálat közös feladatát képezi. Ezek közül kiemelhető a csecsemőtáplálás korszerű gyakorlatának biztosítása, ami a szoptatás előnyeinek tudatosítása, a helyes szoptatási gyakorlat kialakítása, a mesterséges táplálás helyes megvalósítása és a hozzátáplálás és elválasztás helyes gyakorlatának kialakítása révén érhető el, továbbá a K-vitamin-profilaxis, a rachitisprofilaxis, a cariesprofilaxis és a jódprofilaxis szakmai irányelvek szerint történő végzése.

Prevenció (egészségügy) – Wikipédia

A védőoltási a hipertónia tercier prevenciója megvalósításában is kiemelt szerepe van az alapellátásnak. Az életkorhoz kötött védőoltások rendszerét a megbetegedési veszély esetén végzendő és a kívánságra igénybe vehető védőoltások egészítik ki. Az életmóddal összefüggő felnőttkori betegségek megelőzését segítő programok az egészséges életmód kialakítását tűzik ki célul.

Példaképpen az egészséges táplálkozást, a magas vérnyomás 2 stádium 3 fokozatú kockázat 4 aktivitás fokozását és a dohányzás csökkentését szolgáló programok emelhetők ki.

Említhetjük még a káros szenvedélyek és a balesetek megelőzésére irányuló programokat is. Az alapellátás a fenti programok megvalósításában az egészségnevelés és tanácsadás módszerét alkalmazza l. Rizikófaktorok felismerése és szűrővizsgálatok A rizikótényezők identifikálása és a betegségek korai stádiumban történő felismerése az alapellátásban folyó rizikószemléletű prevenció fontos eleme.

Az alapellátás szintjén a folyamatos és személyes orvos—beteg kapcsolat jó lehetőséget ad számos rizikótényező felismerésére, más rizikófaktorok feltárására és a betegségek korai felismerésére azonban szűrővizsgálatok végzésére van szükség.

A szűrővizsgálatok a szekunder prevenció legfontosabb eszközét jelentik. Az alapellátásban végzett szűrővizsgálatoknak gyakorlati szempontból négy csoportja különíthető el: az újszülött- csecsemő- és gyermekkorban végzett szűrővizsgálatok, az életmódbeli és ezen belül a szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő rizikótényezők feltárására irányuló szűrővizsgálatok, a daganatos betegségek korai felismerését biztosító szűrővizsgálatok és az alapellátásban fontos egyéb betegségek felismerését segítő szűrővizsgálatok.

Az újszülött- csecsemő- és gyermekkorban végzett szűrővizsgálatok egyrészt a szomatomotoros, mentális, pszichés és szociális fejlődés megítélését, másrészt a veszélyeztető állapotok és betegségek korai felismerését teszik lehetővé.

a hipertónia tercier prevenciója

A gyermekkor folyamán az egyes életperiódusokban a preventív tevékenység prioritásai eltérőek, emiatt alakult ki az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok jogszabályban előírt rendszere. Ennek keretében meghatározott életkorokban a következő szűrővizsgálatokra kerül sor: fejlődési rendellenességek szűrése fizikális vizsgálattal, a szomatikus, motoros, mentális, pszichés és nemi fejlődés vizsgálata, az érzékszervek működésének és a beszédfejlődésnek a vizsgálata, a mozgásszervek vizsgálata, a vérnyomás és a keringési rendszer vizsgálata, a rejtettheréjűség vizsgálata és golyvaszűrés, az életmód tényezőinek dohányzás, táplálkozás, fizikai aktivitás, alkohol- és drogfogyasztás, szexuális magatartás vizsgálata.

Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok végzésében a háziorvosi vagy házi gyermekorvosi, a védőnői és az iskolaorvosi szolgálatoknak meghatározott szerepük van. A cardiovascularis rizikótényezők felismerése az alapellátás fontos feladata. A nem és az életkor ismert; az elsőfokú rokonok körében előforduló korai cardiovascularis esemény, a dohányzás, az alkoholfogyasztás az előzmény felvételével megítélhető; a táplálkozási és testmozgási szokások célzott tájékozódással vagy egyszerű kérdőívvel felmérhetők; az elhízás és a hypertonia az opportunista stratégiával végzett vagy célzott vizsgálattal felismerhető.

A szénhidrát- és a lipoprotein-anyagcsere eltéréseinek feltárása viszont alkalmi és célzott szűrővizsgálat végzését igényli. A szénhidrát-anyagcsere zavarai éhomi vagy terheléses vércukor-vizsgálattal tisztáthatók. Alkalmi szűrés a hipertónia tercier prevenciója 45 éves életkor felett háromévente végzendő. Célzott szűrés a következő hajlamosító tényezők esetén ajánlott: pozitív családi előzmény, pozitív terhességi előzmény, centrális elhízás, más cardiovascularis rizikótényező fennállása.

A lipoprotein-anyagcsere zavarai lipidvizsgálatokkal összkoleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin tisztázhatók. Alkalmi szűrést felnőttkorban ötévente szükséges végezni, majd férfiak esetében 35 év fölött, nők esetében 45 év fölött évente. Célzott szűrés a hipertónia tercier prevenciója következő esetekben ajánlott: hyperlipoproteinaemia a családban, koszorúér-betegség a családban, koszorúér-betegség tünete, hyperlipoproteinaemia tünete, dyslipidaemiával társuló cardiovascularis rizikótényező.

A metabolikus szindróma szűrése összetevőinek centrális elhízás, szénhidrátanyagcsere-zavar, dyslipidaemia, hypertonia felismerésén alapul. A krónikus vesebetegségek is növelik a cardiovascularis kockázatot; szűrésük az albuminuria kimutatásával és a vesefunkciók vizsgálatával lehetséges. A cardiovascularis rizikótényezők együttes előfordulása esetén a veszélyeztetettség mértéke megsokszorozódik. Több rizikótényező fennállása esetén emiatt az alapellátás fontos feladata a hipertónia tercier prevenciója cardiovascularis kockázat mértékének megállapítása.

A Framingham Health Study pontrendszere a koszorúér-betegség kockázatát becsli, a SCORE-tanulmány táblázata pedig a bármilyen eredetű cardiovascularis mortalitás kockázatát adja meg, tíz évre előrevetítve. A kockázatbecslési eljárások a páciens nemét, életkorát, dohányzását, összkoleszterinszintjét és szisztolés vérnyomás értékét veszik figyelembe.

A kockázatbecslésnek nemcsak a gondozási stratégia megválasztásában, de a beteg együttműködésének biztosításában is jelentősége van l. A daganatos betegségek korai felismerése érdekében végzett szűrővizsgálatok közül az emlőrák, a méhnyakrák, a vastag- és végbélrák szűrővizsgálata emelhető ki. E betegségek esetében az adekvát módszerrel végzett szűrővizsgálatok lehetővé teszik a daganat megelőző állapot vagy a korai stádiumú betegség felismerését.

  • Osztály óra magas vérnyomás
  • Réz a magas vérnyomás kezelésében
  • Algoritmusok a magas vérnyomás kezelésére

Ezáltal a kezelés eredményessége nő, a korai és kevésbé radikális kezelés a betegek jobb életminőségét biztosítja. Az emlőrák korai felismerését a mammográfia biztosítja. Végzését hazánkban a 45—65 éves nők esetében kétévente ajánlják.

Prevenció (egészségügy)

A méhnyakrák szűrési módszere a citológiai vizsgálat és a kolposzkopia együttes végzése, amelyet hazánkban a 25—65 éves nők esetében 3 évente javasolnak. Az emlőrák és a méhnyakrák szűrése lakossági szűrővizsgálat keretében történik.

Az alapellátás feladata a célpopuláció felvilágosítása, meggyőzése, mozgósítása és a kiszűrtek további ellátásának szervezése és követése. A vastag- és végbélrákok korai felismerésében fontos a rectalis digitális vizsgálat elvégzése, szűrővizsgálati módszere a rejtett vérzés kimutatása. Végzése 50 éves életkor fölött kétévente indokolt. Bevezetése az alapellátás részvételét a betegek egészségnevelése, mozgósítása és követése mellett a technikai megvalósítás szintjén is igényli.

A prostatarák felismerését is segíti a rectalis digitális vizsgálat végzése, szűrővizsgálati módszere a prostataspecifikus antigén PSA meghatározása.

Végzése az 50 éven felüli férfiak esetében évente javasolt. Az alapellátás feladata a figyelemfelhívás és a a hipertónia tercier prevenciója kezdeményezése.

a hipertónia tercier prevenciója

Az alapellátásnak fontos szerepe van a szájüregi rákok és a bőr rosszindulatú daganatainak korai felismerésében is, ami körültekintő fizikális vizsgálattal biztosítható. Az alapellátásban egyéb szűrővizsgálatok végzésére is sor kerülhet. Ide sorolható a drogdependencia, a depresszió, a demencia kimutatása, továbbá a veszélyeztetettek körében a szexuális úton átvihető vagy egyéb fertőző betegségek szűrése.

Az alapellátás gondozási tevékenysége Az alapellátásban a prevenció további területe a rizikótényezőkkel rendelkező és a krónikus betegségben szenvedő páciensek gondozása.

Megelőző orvostan és népegészségtan | Digitális Tankönyvtár

Az alapellátásban gondozandó állapotokat és betegségeket gyakorlati szempontból célszerű a cardiovascularis kockázattal járó állapotokra, betegségekre és a gondozást igénylő más krónikus betegségekre osztani. A cardiovascularis kockázatot jelentő állapotokban a gondozás gyakorlata a kockázat mértékének függvénye.

a hipertónia tercier prevenciója

Az alapellátás feladata emiatt az érintettek kockázati szintjének megállapítása, amihez a hazai szakmai társaságok kockázati kategóriái nyújtanak segítséget. Eszerint nagy kockázati kategóriába sorolhatók a koszorúér-betegségben, cerebrovascularis vagy perifériás érbetegségben szenvedők, a diabetes mellitus vagy a metabolikus szindróma esetei, továbbá a tünetmentes, de nagy kockázatú páciensek akiknek a koleszterin- vagy vérnyomásértékük, testtömegindexük vagy becsült kockázatuk magas.

A a hipertónia tercier prevenciója kockázati kategóriákba sorolhatók, akik emelkedett koleszterinszinttel és még két vagy több rizikótényezővel a hipertónia tercier prevenciója. A kis kockázatú kategóriába a csak emelkedett koleszterinszinttel vagy esetleg még egy a hipertónia tercier prevenciója rendelkezők sorolhatók.

Hipertónia

E betegek esetében, bármely kockázati kategóriába tartozzanak is, a gondozás első lépése az életmód-változtatást jelentő intervenció bevezetése. Elemei a következők: az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a fizikai aktivitás fokozása, testsúlycsökkentés ha szükségesa dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás csökkentése ha szükséges. Ha az életmód-változtatás ellenére a beteg vizsgálati eredményei a kezelési-gondozási célértékeket meghaladják, gyógyszeres a hipertónia új módszere bevezetése szükséges.

Az elérendő célérték az adott betegség és a kockázati kategória függvénye, és ez egyaránt érvényes a hypertonia, az elhízás, a szénhidrát-anyagcsere és a lipoprotein-anyagcsere eltérései, a koszorúérbetegség vagy a cerebrovascularis betegség kezelésére.

A szervvédelmet célzó preventív és a betegség kezelését biztosító gyógyszeres terápia konkrét irányelveit bizonyítékokon alapuló szakmai ajánlások írják elő az alapellátás számára csakúgy, mint az otthoni rehabilitáció teendőit.

Az alapellátásban gondozandó egyéb betegségek közé tartoznak az asthma bronchiale, a krónikus nemspecifikus légzőszervi betegség, a krónikus mozgásszervi betegségek és a daganatos betegségek. A gondozás teendőit ezek esetében is szakmai irányelvek tartalmazzák. Egészségnevelés és tanácsadás Az egészségnevelés célja, hogy elősegítse az egészséggel-betegséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítását, az egészséges életmód értékeinek megismerését és elfogadását. A prevenció fontos módszere: egyaránt segítheti a primer, a szekunder és a tercier prevenció célkitűzéseinek megvalósítását.

A tanácsadás a páciens számára adott szituációban nyújtott célzott egészségnevelés. A tanácsadáson alapuló intervenció a szekunder és a tercier prevenció eszköze. Az alapellátásban az egészségnevelés és tanácsadás a páciens egészséggel-betegséggel kapcsolatos minden problémájára kiterjedhet, noha jól körülhatárolt területei vannak személyi higiéné, egészséges táplálkozás, mozgáskultúra, káros szenvedélyek megelőzése stb.

Helyszíne nemcsak az orvosi rendelő és a tanácsadó, de az iskola és a munkahely is, és a tevékenységből az alapellátási team tagjai szakmai kompetenciájuk szerint veszik ki részüket. A komplex prevenciós feladatok integrált megvalósítása az alapellátásban Az alapellátás prevenciós feladatai leginkább egy integrált modell keretei között teljesíthetők.

Ez a rendszer a megvalósítandó primer prevenciós programokat, a kötelező és ajánlott szűrővizsgálatokat és az elvégzendő egészségnevelési és tanácsadási feladatokat nemek és korcsoportok szerint csoportosítja és foglalja rendszerbe, és ehhez hozzákapcsolhatók az egyes páciensek esetében jelentkező gondozási feladatok. A megközelítés lehetővé teszi a hipertónia tercier prevenciója egyéni prevenciós szükségletek megállapítását és kielégítésük személyre szabott biztosítását.

Fontos információk